Site history

A MOM Park 40 000 négyzetméter alapterületen elhelyezkedő, több mint 30 000 négyzetméternyi irodából, 166 exkluzív lakásból, illetve a csaknem 30 000 négyzetméteres bevásárlóközpontból álló többfunkciós épületkomlexuma a hajdani Magyar Optikai Művek, a MOM telephelyén épült fel.

A Magyar Optikai Művek története

A MOM mozaikszó a Magyar Optikai Művek nevének rövidítése, amelyet 1876-ban alapítottak és az évek során Közép-Európa egyik legnagyobb optikai-finommechanikai cégévé fejlődött.

Süss Nándor (1848–1921) 1876-ban, a kolozsvári egyetemen alapított mechanikai műhelye az 1880-as években a Mozsár utca 8-ban működött.

Süss a tanítás mellett tudományos műszereket is készített, meghonosítva ezzel hazánkban a precíziós finommechanikát. 1900-ban az Alkotás utca 9-be költözött az akkori nevén Süss Precíziós Mechanikai Intézet. Az Eötvös-féle torziós ingák, teodolitok, szintezôk gyártására a forgalmas hely az épület rázkódása miatt alkalmatlannak bizonyult, így hosszas keresés után 1918-ban elköltöztek a csendes, nyugodt Csörsz utcába. A környéken akkor alig állt ház, csak két temetô terült el a jókora telek mellett.

A cég 1930 után fejlôdött nagyvállalattá, 1939-ben változtatták nevét Magyar Optikai Művek Rt.-re. A második világháborúban, akárcsak a Standard, a Gamma, vagy más magyar gyárak, hadicélpont volt, és épületeinek, berendezéseinek nagy része elpuszult.

A háború után a német kézben lévô részvényeket a Szovjetunió vette át, így a MOM 1952-ig legnagyobbrészt jóvátételre termelt. 1952-tôl a gyár a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alatt műszeripari nagyvállalattá fejlôdött. Fénykorában hat vidéki telephelyével együtt összesen nyolcezer fôs vállalat volt.

1953-ban, az Optikai Kutatólaboratóriummal együttműködve kifejlesztettek egy távmérôs, kisfilmes fényképezôgépet, a Momikon néven ismertté vált kamerát. 1962-ben a fényképezőgépek gyártását abbahagyták, hiszen a KGST-én belül a MOM állította elô a legjobb minôségű teodolitokat és más, részben hasonló és katonai célra is használható termoanalaitikai és optikai mérôeszközöket, így abban vitathatatlanul jóval nagyobb üzleti lehetôség rejlett. A MOM 1995-ben megszűnt.

A Magyar Optikai Művek kiemelkedő termékei: kisfilmes fényképezőgép, Te-823 másodperc-teodolit (Bors Károly), Ni-A31 automatikus szintező (Tóth Pál), Gi-B2 giroteodolit, 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Grand Prix-t nyert (Pusztai Ferenc, kördiagramos tahiméter (Bezzegh László), mikrohullámú távmérő, SPEKTROMOM laboratóriumi spektrofotométer-család az ultraibolya látható infravörös hullámhossztartományban (Balog András), Derivatograph termogravimetriás anyagvizsgáló berendezés (Paulik Ferenc–Paulik Jenő), 60 000 fordulat/min-es laboratóriumi ultracentrifuga (Rohonci Ferenc), MOMCOLOR színmérőcsalád (Lukács Gyula), száloptika gyártása és száloptikai rendszerek (Lisziewicz Antal, Hegyessy Géza, Besskó Dezső, Állami Díjban részesültek), He-Ne iránykitűző lézer, szalag- és szélperforált kártyalyukasztó, {IV-294.} kártyaolvasó, mágnestárcsás tároló stb.